A múlt heti Milgram-kísérlet kapcsán sokan mondtátok el a véleményeteket. Ezen felbuzdulva hoztam egy újabb kísérletet. Ez pedig az Asch-féle konformitási kísérlet: amikor jobban hiszünk a többség véleményének, mint a saját szemünknek.
Gondold végig: előfordult már, hogy egy csoportban mindenki ugyanazt mondta, és emiatt te is elbizonytalanodtál, pedig eredetileg biztos voltál a saját álláspontodban? (Velem igen.) Solomon Asch amerikai szociálpszichológus pontosan ezt a jelenséget vizsgálta az 1950-es években.
Asch arra volt kíváncsi, vajon mennyire befolyásolja az emberek döntéseit a csoport véleménye. Képesek vagyunk-e kitartani a saját meggyőződésünk mellett, ha a körülöttünk lévők mind mást állítanak?
A kísérlet rendkívül egyszerű volt. A résztvevőknek különböző hosszúságú vonalakat mutattak, és azt kellett eldönteniük, melyik vonal egyezik meg egy mintaként bemutatott vonal hosszával. A feladat nem igényelt különösebb tudást, a helyes válasz általában könnyen felismerhető volt.
A résztvevők azonban nem tudták, hogy a csoport többi tagja valójában a kutató munkatársa. Az első néhány körben mindenki helyesen válaszolt, később viszont a beépített személyek szándékosan ugyanazt a hibás választ adták. A valódi résztvevő rendszerint utolsóként került sorra, így előtte végighallgathatta, ahogy a többiek egyöntetűen ugyanazt a téves választ mondják.
A kérdés az volt: ragaszkodik-e a saját megfigyeléséhez, vagy inkább alkalmazkodik a csoporthoz?
Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők jelentős része legalább egyszer a többség hibás véleményét ismételte meg, annak ellenére, hogy a helyes válasz egyértelműen látható volt. A kutatás azt mutatta, hogy az emberek sokszor hajlandók háttérbe szorítani saját észlelésüket azért, hogy ne kerüljenek szembe a csoporttal.
Ugyanakkor az eredmények nem azt jelentik, hogy mindenki vakon követte a többieket. Számos résztvevő több alkalommal is kitartott a saját véleménye mellett. Ez arra utal, hogy a társas nyomás és az egyéni önállóság egyszerre alakítja viselkedésünket.
A kutatók szerint az alkalmazkodásnak több oka lehet. Az egyik, hogy az emberek szeretnének megfelelni a közösség elvárásainak, és jobban érzik magukat, ha nem lógnak ki a sorból. A másik, hogy bizonyos helyzetekben elbizonytalanodnak, és úgy gondolják, talán a többiek jobban látják a helyzetet.
Az Asch-kísérlet megfigyelései mögött meghúzódó pszichológiai mechanizmusok ma is működnek. A csoport hatása nemcsak az iskolában vagy a munkahelyen jelenik meg, hanem az internetes közösségekben és a közösségi médiában is. Gyakran anélkül igazodunk mások véleményéhez, hogy ezt észrevennénk.
#etika #compliance #integritás #vezetés #döntés #döntéshozatal #vállalatirányítás #vezetés #kockázatkezelés #internalcontrol #procurement #businessethics #Asch kísérlet