Kanadában a betegjogok és az egészségügyi átláthatóság különösen fontos szerepet játszanak. Az egészségügyi intézmények és kórházak rendszeres auditokon esnek át, hogy biztosítsák a magas etikai normák betartását. Emellett a visszaélések és korrupció megelőzésére hatékony bejelentési mechanizmusok és nyilvános jelentéstételi kötelezettségek léteznek. 

Szingapúr híres a korrupció elleni küzdelemben elért eredményeiről. Az ország kormánya zéró toleranciát alkalmaz a korrupcióval szemben, és szigorú jogi szabályozásokat vezetett be a közszférában, beleértve az egészségügyi rendszert is. Az egészségügyi dolgozók számára magas etikai követelményeket határoznak meg, és rendszeresen ellenőrzik az intézmények megfelelőségét. 

Hollandiában a közszféra és az egészségügyi intézmények számára szigorú etikai és integritási szabályokat vezettek be. Az állami egészségügyi szolgáltatásokban dolgozók számára kötelező etikai képzések és megfelelőségi ellenőrzések biztosítják a jogszabályok betartását. Emellett Hollandiában sikeresen működnek a névtelen visszaélés-bejelentési rendszerek, amelyek segítenek feltárni és megelőzni a korrupciót vagy egyéb etikai vétségeket.

Svédországban az integritási rendszerek egyik alappillére a közszolgáltatások átláthatósága. Az információhoz való hozzáférés joga lehetővé teszi, hogy az állampolgárok betekinthessenek a kormányzati döntésekbe, ami csökkenti a korrupció lehetőségét. Az egészségügyi szektorban ez azt jelenti, hogy a betegek teljes körű információt kapnak a kezeléseikről, költségeikről és az orvosok döntéseiről, ami növeli az ellátás minőségét és az etikai normák betartását. 

Dánia évek óta a világ egyik legkevésbé korrupt országának számít. Az országban működő integritási rendszer középpontjában az átláthatóság, a szigorú etikai normák és az erős jogi szabályozás áll. Az állami intézmények, köztük az egészségügyi rendszer is, magas szintű átláthatósággal és nyilvános elszámoltathatósággal működnek. Az elektronikus betegnyilvántartási rendszerek, a jól kidolgozott panaszkezelési mechanizmusok és a rendszeres auditok mind hozzájárulnak az integritás fenntartásához.

Egy távoli királyságban az idős király úgy döntött, hogy utódját nemesi származás helyett a nép közül választja ki. Minden gyermeket meghívott a palotába, és adott nekik egy-egy magot, azzal az utasítással, hogy ültessék el, gondozzák, és egy év múlva hozzák vissza a növényt.

Jack, egy szegény család fia, lelkesen ültette el a magot, de hiába gondozta gondosan, a mag nem csírázott ki. Az év végén, bár szégyellte üres cserépedényét, mégis elvitte a királyhoz, míg a többi gyermek gyönyörű növényeket mutatott be. A király azonban bejelentette, hogy minden kiosztott magot előzőleg megfőztek, így azok nem csírázhattak ki. Jack volt az egyetlen, aki őszinte volt, és nem cserélte ki a magot; ezért a király őt választotta utódjának.

Mit tanít ez a mese? Ez a történet azt tanítja, hogy az őszinteség és az integritás hosszú távon mindig kifizetődő, még akkor is, ha rövid távon nehézségekkel jár.