
Múlt héten egy érdekes szociológiai kutatás és az integritás kapcsolatán tűnődtem: miért mondanak igent jó emberek rossz döntésekre? A hozzászólások között felvetődött, hogy az indok lehet például, hogy: „félnek őszintének lenni”.
Ezt a gondolatot szeretném most egy kicsit körüljárni:
Sokan gondolják úgy, hogy az integritás személyes tulajdonság. Olyasmi, ami vagy van bennünk, vagy nincs.
Szerintem a dolog bonyolultabb ennél.
Függ attól a környezettől, amelyben döntéseket hozunk. Ezért szorosan összefügg a pszichológiai biztonsággal.
A pszichológiai biztonság azt jelenti, hogy az emberek mernek kérdezni, hibát beismerni, kétséget megfogalmazni vagy ellenvéleményt képviselni anélkül, hogy megalázástól, megtorlástól vagy kirekesztéstől kellene tartaniuk.
Egy pszichológiailag biztonságos szervezetben valaki nyugodtan mondhatja:
„Szerintem ezt újra kellene gondolnunk.”
„Lehet, hogy valamit nem veszünk figyelembe.”
„Nem értek egyet ezzel a döntéssel.”
Gondoljunk bele, hogy könnyű-e vajon kiállni egy vélemény mellett, ha a következmény lehet:
– egy rossz teljesítményértékelés,
– a karrier megtorpanása,
– vezetői rosszallás,
– kollégák bizalmának elvesztése,
– vagy akár az állás elvesztése?
Ilyenkor az integritás ára hirtelen nagyon magas lesz.
Ezért fordulhat elő, hogy sokan hallgatnak. Nem azért, mert nem látják a problémát, hanem mert túl nagy a megszólalás kockázata.
És, hogy visszanyúljunk egy kicsit a Milgram-kísérlethez:
A résztvevők többsége nem örömmel folytatta a kísérletet. Előfordult, hogy valaki tiltakozott, vagy ideges volt, esetleg kétséget fogalmazott meg.
Tehát, a belső erkölcsi riasztás működött. A probléma az volt, hogy nem volt olyan környezet, amely támogatta volna a kétely kifejezését.
A helyzet teljes egészében a tekintélynek való engedelmességet jutalmazta.
A témához kapcsolódó korábbi cikkemet az első hozzászólásban találod 👇
Vannak szervezetek, ahol az emberek nagyon gyorsan megtanulják:
– ne kérdezz,
– ne vitatkozz,
– ne hozz rossz hírt,
– ne mondj ellent.
Ilyenkor a hallgatás válik normává. A vezetők gyakran azt hiszik, hogy minden rendben van, mert senki nem szól, hogy valami nem OK. Pedig valójában csak megszűnt az őszinte visszajelzés. A problémák nem tűntek el, csak elnémultak.
A legfontosabb felismerés talán az, hogy az integritás nem kizárólag az egyén tulajdonsága.
Két azonos értékrendű ember teljesen másképp viselkedhet két különböző szervezetben. Az egyik helyen megszólal, a másikon hallgat.
#etika #compliance #integritás #pszichológiai biztonság #vállalatirányítás #vezetés #kockázatkezelés #internalcontrol #procurement #businessethics